amelyeket az ELTE Biológiai Fizikai Tanszék, az Országos Onkológiai Intézet és az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet kutatói végeztek: a projekt több mint két éve alatt az onkológusokból, sejtbiológusokból és biofizikusokból álló csoport számos új, ígéretes kutatási irányt tárt fel.
Az Országos Onkológiai Intézet az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: novemberben sikeresen befejeződött az a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló alapkutatási projekt, amelynek célja egy rendkívül rosszindulatú, jelenleg gyógyíthatatlan daganattípus, a mellkasi mezotelióma kialakulásának és súlyosbodásának megértése volt. Az ELTE kutatócsoportját Czirok András egyetemi docens, az Országos Onkológiai Intézet kutatócsoportját Tóvári József osztályvezető, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet kutatócsoportját Döme Balázs osztályvezető főorvos vezette.

A több mint 170 millió forintból megvalósuló program során "a kutatók olyan jelzőmolekulákat azonosítottak, melyek a tumor és a környező vérerek közti kommunikációért felelősek, illetve sejttenyészetben végzett kísérletek és számítógépes szimulációk segítségével javasoltak egy egyedülálló, sejtösszehúzódáson alapuló mechanizmust, amely segít megérteni a mezoteliómákra jellemző, a mellhártyák felszínén kialakuló daganatos "csomók" kialakulását". Ha további kísérletek is megerősítik, utóbbi megfigyelés új daganatellenes kezelések lehetőségét is nyújtja - tették hozzá.

A támogatás eredményeként bővült a három intézmény kutatási infrastruktúrája is: az ELTE Biológiai Fizika Tanszék automatizált mikroszkópos laboratóriuma, az Országos Onkológiai Intézet kisállat-vizsgálati lehetőségei, valamint a Korányi Intézet kísérletes daganatkutatási potenciálja. A támogatás a három intézményben összesen hét kutatói állást teremtett és hat doktorandusz kutató pályakezdését támogatta, hét fiatal kutató a PhD, egy résztvevő pedig az MTA doktora címet szerezte meg a pályázat segítségével.